Punk-könyvtár: Tony Rettman - Straight Edge, A clear headed hardcore punk history

Egy könyv, amit már nagyon vártam,hogy megjelenjen.

A straight edge mindig is egy megosztó, de minimum elég heves vitákat és érzelmeket kiváltó  irányzat volt a hardcore-punkon belül. Ez a könyv végig kíséri az absztinens irányzat születéstől a kétezres évek elejéig annak változásait, a  meghatározó zenekarokat és személyeket bemutatva, megszólaltatva.

A módszer ugyanaz mint a NYHC könyvben volt, személyes interúkból kiollózott mondatok, gondolatmenetek, amik az adott fejezet témájához kapcsolódnak.

Természetesen a Teen Idles, Minor Threat és Washington DC a kiindulás, aztán Boston, SSD és DYS. Nagyon jók azok a részek amik a DYS kegyvesztéséről szólnak, mikor elhagyták a hagyományos hardcore-t, ez visszatér még a Uniform Choice-ról szóló fejezetben is.
Nem maradhatnak ki  a Youth of Today-Slapshot balhék, és más számunkra kevésbé ismert beef-ek, vagy helyszínek, mint például a legendás Anthrax-club.

Külön fejezetet kapott a vegetáriánizmus megjelenése, és a vegan straight edge is. Itt megjegyzem, hogy egy csomó ember, aki kevésbé volt szimpatikus eddig számomra, ezután a könyv után sokkal jobb arcnak tűnik, működnek ezek a személyes interjúk. A Vegan Reich és az Earth Crisis esetében nálam mindenképpen. A Vegan Reich-ről például kiderül, hogy Omega Tribe és más angol anarcho-punk zenekarok hatására lettek veganok és nem  a Youth of Today féle vega filozófiából léptek tovább.

A hard-line sem maradhat ki, a kifejezetten erőszakos crew-k is megemlítésre kerülnek - a FSU nem - viszont nagy örömömre a Courage Crew sem -, sőt páran meg is szólalnak, természetesen ma már mind belátják mekkora seggfejek voltak.

Az amerikai színteret taglaló fejezetek között feltűnnek a holland-belga (Larm) és a svéd
(Refused, Abhinanda, Umea) straight edge  csoportosulások és kiadók. Biztos páran kiakadnak majd ha olvassák, - ha olvassák -, ahogy a Van den Berg tesók kifejtik, hogy a straight edge nekik a baloldai gondolkodás természetes részeként már előbb megvolt, mintsem, hogy hallottak róla. ((( Ahogy az is kellemetlen lehet, hogy sok amcsi banda meséli, hogy hányszor kerültek összetűzésbe nácikkal és hogy bele is álltak és nem kenték el a dolgot azzal a szar (gyáva, megalkuvó) dumával, hogy nem politizálunk, shit happens :D ))) Itt azért elhangzanak jó kis sztorik, miszerint az Egyesült Királyságban és Svédországban azért elég szar volt a korai években X-esnek lenni, erőszakos "itatások" és verések kijártak a tiszta életű kölyköknek és hogyan dobálták meg a punkok a YOT-t az első EU turnéjukon.
A svéd húsüzemek és kamionok felgyújtásáról kevés szó esik, gondolom a büntetőjogi vonatkozások miatt.

Helyet kapott a hírhedt Salt Lake City Straight Edge is, akik miatt a mozgalom bekerült az amerikai banda nyilvántartásba. Megszólal az emberölésért 13 évet börtönben töltő arc is, aki részese volt, annak a bizonyos gyilkosságnak.

Van még Judge, hogy lett a YOT-ból Shelter, Bold, Insted, Chain of Strenght, pozitív sxe, Jersey, Youth Crew Revival, In my Eyes, Flórpi és a Ten Yard Fight... Mouthpiece.
Aztán a kétezres évek, Mental, The First Step.

Az utolsó fejezetekben pedig nagyjából kiderül ki hogyan hagyta el az X-et (Joe Nelson sztorija nagyon vicces :D ), vagy éppen ki az aki a  mai napig straight edge.
Számora megerősítést nyert még pár dolog  amit eddig is tudtam, például, hogy Toby Morse egy felszínes segg, akinek fingja sincs a punkról, akárkinek roadolt, vagy akárkivel lakott is együtt, Pat Dubar pedig  egy hatalmas arc...

Ritka fotók és flájerek  tucatszám, a köny végén pedig egy rakás király szines kép.

Ugyanazt tudom elmondani, mint a NYHC könyv kapcsán: közepes angoltudással is élvezhető és érthető, 400 oldalas, nagyon jó minőségű kivitelezés, 30 dolcsi. Megéri! Read 'till Death!

Comfortably Punk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése