A király veszprémi MDC koncert után nem is volt kérdéses, hogy a gyűjteményemből hiányzó lemezek mellé behúzom Dave Dictor önéletrajzi könyvét is, amivel már elég régóta szemeztem a neten, de a húzós postaköltség eddig visszatartott.Amint lett egy kis időm neki is ugrottam és majdnem egy szuszra ki is olvastam. Ez egy zseniális könyv!
A kisgyerek kori emlékektől indul és egészen 2010-ig, egy súlyos balesetig jut el, a könyvet a kórházi lábadozása alatt írta meg.
Megismerhetjük a családi hátterét, az iskolás éveit, barátságokat, szerelmeket, élményeket. Mellbevágó őszinteséggel ír mindenről, legyen az szex, drogok vagy a punk. Nem mintha számítana, csak az urban legend tisztázása végett: nem meleg... bár egyszer pár leszbikusnak azt hazudta biszexuális, de azok átláttak rajta! :D
Nagyon tetszett, hogy nem akarja magát jobbnak mutatni, mint amilyen, minden esendőségét, hibáját, gyengeségét felfedi, és még a rá nézve kevésbé hízelgő dolgokról is ír. - Ha elviszel koncert után egy lányt, kérdezd meg a családjáról, nehogy reggel derüljön ki, hogy a KuKluxKlan helyi wizardjának unokahúga. - Ír metamfetaminozásról, a leszokásokról és a visszaesésekről, a dílerkedésről, a sokára befejezett egyetemről, a mentálisan sérült gyerekek tanításásról, európai turnéról, a megveréseiről és a megúszott verésekről, a halálos rendőri fenyegetésekről; arról, mikor egy rendőrnek dedikált MDC lemezt...
Megtudhatod miért léptek ki a Bad Brains turnéról, mikor minden amerikai hardcore banda velük akart turnézi, hogy állt ki Harley és John Joseph a new yorki skinheadekkel szemben a "komcsi köcsög" mellett.
Sztorik a The Dicks-ről, az X-ről, Dead Kennedysről, a legendás SF Skins-ről, Poison Idea-ról és arról hogy lehet megúszni egy csikánó késelést. Mennyi ideig lehet drogozni Pig Championnal a Holló című film után kapott jogdíjakból és van még egy csomó olyan sztori ami majd akkor jut eszembe mikor már befejeztem az írást.
Gondolom nem kell mondanom, hogy az MDC mennyire fontos része volt a 80-as évek amerikai hardcorepunk színterének - mondhatod, hogy nem szereted a zenekart, de ezt nem lehet elvitatni. Dave Dictor (aki tulajdonképpen maga az MDC) egyike,azon punkoknak, akik nem csak a zenéjükkel és szavakkal harcoltak a társadalmi változásokért, hanem demonstrációkat, tüntetéseket szervezett. Pénz gyűjtött afrikai éhezőknek, már az USA for Africa előtt jóval és a Food Not Bombs születéséhez is köze van. Na és nem sok punkzenész mondhatja el magáról azt sem, hogy nácik akarták megöletni egy bérgyilkossal, vagy hogy egy csónakon csempészték be Kanadába a Szent Lőrinc folyón, mert a kanadai rendőrök vadásztak rá és a zenekarára.
Dave Dictor nem punkot játszik, Dave Dictor maga a punk! Nem engedett soha az elveiből, még akkor sem, ha zenekara vagy a testi épsége látta kárát. Azok közül, akik lerakták a punk alapjait és meghatározták a szellemiségét nem sokan mondhatják el, hogy a mai napig hűek egykori önmagukhoz. Ő igen! Azt mondják, ne ismerd meg a hőseidet, mert csalódni fogsz... ez nem igaz! Ismerd meg Dave Dictort és tudni fogod mi az hogy punk!
190 oldal, közepes angol tudással simám élvezhető történelem! :) Imádtam!
Jól összefoglaltad! Én 2003 óta ismerem személyesen és mindig ugyan az az őszinte igaz ember volt. Bevallotta azt is amikor drogosként lenyúlta egy közös turné során a másik zenekar pénzét, hogy elég anyaghoz jusson. Volt is vagy 15 évnyi anyázás a másik zenekar részéről, de végül amikor újra szemtől szembe kerültek egymással megbeszélték ezt és azóta nincs harag. A mai napig pár hetente írunk egymásnak, küldi a képeket és beszámolókat nekem a turnéiról. Most éppen Japánból. Olyan szerencsém volt, hogy játszhattam együtt az összes eredeti taggal igaz sajnos nem egyszerre, mert 2007-ben Al a dobos még börtön büntetése miatt nem kaphatott útlevelet. Azóta Al-t is emberségből vette vissza a zenekarban, hogy ezzel is távol tarthassa a további bűnözéstől. Sajnos azonban ezen összevesztek Ron-nal így vagy Ron vagy Al játszik a zenekarban. Al pedig mit sem változott a figyelmetlenségben. Rosszul létei miatt a tavalyi europa turné felénél haza utazott (mondjuk megviselte, hogy kiderült pont akkor a lánya már III. stádiumú rákkal küzd és nem nyerheti meg a csatát) Most pedig a Japán turné előtt elveszítette az útlevelét és így két nappal később tudott csak csatlakozni a csapathoz.
VálaszTörlésAzt vettem rajta észre, hogy ő is az öregedéssel és a sok halálközeli élménnyel sokkal bölcsebb lett. Egyáltalán nem akarja megmondani senkinek, ki hogyan éljen. Mindig azt mondja már nincs sok neki hátra és visszavonul, de azt a kevés időt nagyon durván igyekszik kihasználni és úgy turnéznak, mintha sosem akarna véget érni. A fiatalok nem bírják a bandában olyan könnyen az évi 120-150 koncertet. Nagyon jó barátsággal ajándékoztak meg az MDC tagjai és ezért nagyon hálás vagyok nekik.