Open City - ''Ez így nem vezet sehova, testvérem!''

Eleve gyanúsak azok a zenekari bemutatkozások, melyek azzal kezdődnek, hogy a tagok mely más zenekarokban játszottak korábban. Különösen igaz ez abban az esetben, ha közepesen híresnek is alig mondható zenekarok korábbi tagságáról van szó. Az Open City személyemben olyan emberre talált, aki mivel véletlenül ismerte és szerette a tagság korábbi zenekarainak egy részét, a bandcamp oldalukon olvasható ajánló után nem fordított rögtön hátat. A tagok korábbi tevékenysége alapján bíztam benne, hogy a fentebb említett info inkább csak tényközlés, egyfajta útmutató, nem pedig szemtelen marketing. A zene meghallgatása után egyértelmű volt, hogy helyben vagyunk. Az Open City a 80-as évek végén, 90-es évek elején megjelent zajosabb amerikai poszt-hardcore bandák (Ignition, Swiz, stb.) hangzásvilágát próbálja feleleveníteni és azt a néhai Sarah Kirsch által életre hívott, zeneileg rokon együttesek (Fuel, Torches to Rome, Bread and Circuits, stb.) politikai vehemenciájával megtölteni. Noha helyenként ismerősen csengenek Dan Yemin gitáros fémes hangzású basszus által kísért tompított riffjei, Rachel Rubino énekes szövegei új tartalommal töltik meg azokat.  Az Open City egy érett, felnőtt banda. Tudom, ezek egy punk zenekar esetében nem épp a legmegkapóbb jelzők, de koromból fakadóan talán elnézhető e részrehajlás. Az elmúlt 30 évben kiderült, hogy faji, nemi és életkort illető kérdésekben az egyenlőség eszméje nem elégséges. Az igazságosság érdekében ezeket a kérdéseket újra elő kell venni, új szemszögből tárgyalni. Az Open City érett olyan tekintetben, hogy többek között eme aktuális témákat feszegeti, felnőtt pedig olyan tekintetben, hogy ezt civilizált felnőtt módján teszi, tartalmát vesztett szlogenektől, vádaskodástól mentesen. Minden tiszteletem az olyan hozzám hasonló korú embereké (e blog szerkesztőit is beleértve), akik „öregségükre” sem távolodtak el a műfajtól és a műfaj által propagált világnézettől és képesek annak fejlődésében, fejlesztésében is aktívan részt venni. Az Open City szívet melengető bizonyíték arra, hogy ez a fejlődés, illetve annak igénye nem csak a mi fejünkben létezik. 
- bandcamp -

Oriza Triznyák

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése